Csarnoképítési projekt szervezése

Csarnoképítési projekt szervezése

Egy csarnoképítési projekt szervezésének számos lényeges lépése van, amelyeket pontosan célszerű követni, átgondolt és tervezett folyamatok szerint. Mivel egy ipari vagy logisztikai csarnok építése komoly volumennel bíró beruházás, amely során a befektető mindig ideális és megtérülő eredményt vár el, egyetlen lépés sem kezelhető félvállról.

Cikkünk célja az információk biztosítása és a folyamat átláthatóvá tétele, hogy Ön a lehető legjobb döntést hozza meg, így pénzét is észszerűen fektesse bele csarnoképítés projektjébe.

Nulladik lépés: a telek kiválasztása

Minden építkezés alapja a telekválasztás, ez nyilván nem is kérdés. Viszont, csarnoképítés előtt kiemelten fontos odafigyelni bizonyos tényezőkre:

  • ezek közül az egyik legfontosabb a lokális rendeletek, szabályozások feltérképezése például a beépíthetőségre vonatkozóan,
  • hasonlóan fontos lehet továbbá a telekre vonatkozó magassági korlátozás, hogy milyen magas épület építhető fel rajta maximálisan.

Tudjon meg többet a csarnoképítés előtti telekvásárlásról:

A telekvásárlással kapcsolatban korábban egy részletes segédletet is összeállítottunk, amelyet ITT tud elolvasni. Egyebek mellett kitérünk benne a barna- és zöldmezős beruházások tudnivalóira is.

Felmérések a telken

Még mielőtt vásárlásra kerülne a sor, hogy biztosan a megfelelő telket válassza ki, célszerű geodéziai felmérést és talajmechanikai vizsgálatot végeztetni rajta.

A talaj minőségétől rengeteg minden függ – ezek közül projekt-szempontból kiemelendő, hogy mennyibe kerül majd rajta az alapozás. Rendkívül megdobhatja ugyanis a költségeket, ha mondjuk kimondottan magas a talajvíz, vagy nincs kellő teherbírású altalaj.

Ebben a folyamatban már a tervező tudása is hangsúlyos lehet

Ha ugyanis megfelelő tapasztalattal bír, akkor a geodéziai felmérés ismeretében meg tudja határozni a megfelelő padlószintet, és a leginkább ideális földmérleggel dolgozni. A talajmechanikai vizsgálatból továbbá nemcsak az állapítható meg, megfelel-e a célnak az adott telek, vagy szükséges-e mondjuk feltöltés, hanem az alapozási mód és a teherbíró talaj szintjének meghatározásához is lényeges információkat hordoz.

A csarnok funkciójának, illetve a vele kapcsolatos igényeknek a meghatározása

A csarnoktervezés és -kivitelezés során a konkrét folyamatokat megelőző és meghatározó lépés a funkcionális meghatározás.

  • Egészen más projektet jelent ugyanis például egy összeszerelő üzem, vagy egy tárolócsarnok felépítése,
  • különböző szempontokat kívánnak meg a tervezés során a más-más funkcióval bíró épületek,
  • beleértve a mindennapi hatékony munkavégzésre történő tervezést, illetve az ehhez kapcsolódó logisztikai elvárásokat is.

Milyen típusú csarnokok vannak?

Annyiféle csarnok létezhet, ahány típusú funkciót megkülönböztetünk, de a leggyakoribb kivitelezési megrendelések jellemzően a gyártócsarnokok és a raktárépületek.

Sok pénzt spórolhat meg az a beruházó, akinek csarnokát kifejezetten ipari épületekre specializált építész tervezi!

Az teljesen nyilvánvaló, hogy mások a tervezési igényei például egy családi háznak, mint egy ipari épületnek, de a funkcionalitás sokfélesége miatt világos, hogy még csarnok és csarnok közt is lehetnek különbségek. Azt szoktuk mondani, a költségvetés a tervezőasztalon dől el, így a funkcionális szakértő abban is előnyösebb választás, hogy hozzáértéséből adódóan, mindig átláthatóbb árajánlatot fog adni. Amit pedig már tényleg csak csendben súgunk meg, hogy számos súlyos tervezési hiba kerülhető el akkor, ha a tervező tisztában van az épülettípus sajátosságaival!

Csarnoktervezés biztos kezekben

Felmérésektől a szakértő tervezésen át az átadásig gondoskodunk csarnok-beruházásáról, pontosan úgy, ahogyan elképzelte. Tudjon meg még többet INNEN a lehetőségeiről, beleértve csarnoka megtervezését is!

Engedélyeztetési és tervezési folyamatok: a kettő nem választható le egymásról

Nagyon fontos, hogy a szakhatóságokkal előzetesen egyeztetve induljon el az engedélyezési eljárás, illetve a beruházó megvárja az építési engedély megadását és jogerőre emelkedését.

A tervezés első szakaszának feladata a környezetvédelmi előírások megismerése is. Ide tartozhatnak többek közt:

  • az ipari szennyvízkezelés,
  • a termelési folyamat közben keletkező esetleges gázok és anyagok kezelése,
  •  előzetes környezeti hatástanulmány készíttetése.

Ha pedig mindezt a kivitelező szemével is nézzük, a tervrajzok készítése során arra is érdemes figyelni beruházóként, hogy minél világosabban látsszon, hogyan fog kinézni az épület. Mind a rajzok, mind pedig a látványtervek világosan megmutatják a szerkezeti elemeket, különböző helyiségeket, továbbá a látványelemeket is. A legmodernebb eszköz erre jelenleg a BIM digitális épületmodellezés, amely nemcsak a funkcionális jellemzőket tartalmazza, hanem a fizikaiakat is, így téve maximálisan láthatóvá minden fontos elemet a csarnokban a beruházó építtető számára.

Az építkezés maga, azaz a kivitelezés folyamata

El kell dönteni, hogy milyen modellben képzeljük el a kivitelezés megvalósítását, meg kell találni azokat a szakembereket, akik a feladatokat elvégzik. Ennél általában két lehetséges út van, ezeket most nagyvonalakban bemutatjuk.

Ha generálkivitelezőre bízza a csarnok felépítését

Ebben az esetben a kivitelező vállalja a csarnok építési folyamatainak felügyeletét, egyetlen kivitelezői szerződéssel, meghatározott ütemtervvel és előzetesen kalkulált díjakkal, illetve határidővel. Továbbá teljeskörű felelősségvállalással. Noha mint megoldás, kényelmesen hangzik, megvannak a maga buktatói. A jelenlegi piaci helyzetben gyakran kérnek akár 30-50% előleget, valamint, mivel a generálkivitelező választ alvállalkozókat, a saját szempontjai szerint fogja tenni, ami a beruházó számára nem mindig a legelőnyösebb és legprofibb döntés. Emellett, a legnagyobb gyakorlati problémát a generálkivitelező díja szokta jelenteni, ami elég súlyos költségeket róhat a csarnok építtetőjére.

Ha önállóan vállalja a csarnok felépítését, saját szervezésű csapattal és közvetlenül felügyelt folyamatokkal

A „házon belüli” megoldás, amikor a beruházó maga dönt úgy, hogy a csarnok építésének projektvezetője lesz. Ez azonban mondhatjuk, hogy egy olyan feladat, amihez a magabiztosság nem mindig elég, hiszen felmerülhetnek olyan szakmai, műszaki kérdések, amelyekre  egy átlagosa beruházó nem fogja tudni a választ. Előnyös persze, hogy az alvállalkozókat az választhatja ki, aki a projektért fizet, de ha nem szakértője a csarnoképítés folyamatának, nem biztos, hogy egyáltalán a szempontokat reálisan tudja majd felmérni. Mindez határidős csúszásokkal és ráfizetésekkel járhat, utóbbi esetén még a generálkivitelező kimondottan nem alacsony díját is túllépheti a beruházás végösszege.

A csarnok kivitelezése, építése során tehát az induló lépés minden esetben az, hogy átgondolja, melyik irányt tartja megfelelőnek a beruházáshoz. Mivel kritikusan értékelve egyik lehetőség sem ideális igazán, egy harmadik megoldást javaslunk.

Ez az OPEN BOOK, egy általunk kidolgozott építési projektvezetés-modell.

Ebben egyesítjük mindkét megoldás előnyeit, minimálisra csökkentve a lehetséges hátrányokat, így csarnoképítés projektje biztos kezekbe kerülhet, miközben még az alvállalkozók kapcsán is lesz döntési joga.

Tudjon meg még többet IDE kattintva az OPEN BOOK-ról!

  • A generálkivitelezői megoldáshoz képest 20-30%-kal olcsóbb végösszegre számíthat,
  • az önálló megvalósításhoz képest határidőre teljesülő beruházásra.

A csarnoképítés kivitelezés része és egyben záró lépése a műszaki ellenőrzés

Ideális esetben 3 fő műszaki ellenőrrel célszerű biztosítani a csarnoképítés kivitelezési projektjét:

  • építész műszaki ellenőr,
  • gépész műszaki ellenőr,
  • épületvillamossági műszaki ellenőr.

A műszaki ellenőr számos komoly feladattal rendelkezik, amelyeknek még a legkisebb beruházás során is jelentősége van. Többek közt

  • felügyeli a kivitelezés minőségét,
  • biztosítja az ütemterv betartását,
  • dokumentálja e-napló segítségével a kivitelezést,
  • figyeli és összehasonlítja a számlákat az elvégzett munkák mennyiségi és minőségi teljesítéseivel,
  • emellett vezeti a kivitelezési dokumentációt,
  • továbbá a hiba- és hiánylistákat is.

A műszaki ellenőr munkájának része ezek mellett az átadás-átvételi eljárás lebonyolítása, az előírások betartatása is az építkezésen, illetve, amennyiben hibák csúsztak a kivitelezésbe, ezek javítás utáni ellenőrzése. Még a garanciális időszak lejárta előtt el kell végezni az állapotfelmérést.

Az átadás előtti záró lépés a próbaüzem, amely során a részletekbe menő műszaki ellenőrzés is megtörténik, hogy valóban minden a helyén legyen a csarnok tényleges használatba vételekor. Ez utóbbi természetesen a használatbavételi engedély átadásával válik lehetségessé.

Amennyiben minket választ csarnoka kivitelezési, és ezen belül műszaki ellenőrzési feladataira is, a teljes csarnoképítés projektet biztos kezekben tudhatja, és olyan eredménnyel zárhatja, amelyet elvárt a beruházás kezdetekor.
  • Dolgozzunk együtt, lépjen velünk kapcsolatba!